Úgy érzem hogy annak ellenére, hogy szinte sosem írok ide, pedig lenne miről, épp itt az ideje megtenni.

Ideje beszélni a káoszról ami történik. Valószínűleg nem lesz áttörő hatása annak amit mondok, de ha egy ember is észhez tér, akkor már megérte.

Nagy pácban van a nyugat. Igen, a Brexit nagy része - de az Egyesült Királyság Únióból való kilépése nem csak az ottani gazdasági viszony miatt veszélyes.

Az én generációm bizony nagyrészének ezzel dugába dőlhet a karrierje. Családok fognak elszegényedni, a munkahelyek száma nagyot esik, az egyik legerősebb valuta zuhanva veszti az értékét. Az emberek fejüket vesztve pánikolnak, és ez mind a felelőtlenségteljes szavazás eredménye. Sokan nem mentek el szavazni, mások nem tudtak a témáról semmit mielőtt szavaztak, megint mások nem hitték hogy a szavazatuk tényleg számít. Na de ez nekünk magyaroknak ismerős, nem? ;) Mi is így nyomjuk, aztán nézettek rá micsoda szar van.

A legnagyobb káosz viszont az lesz ami ezt követi. Csomó EU-s ország hirtelen rájön, hogy milyen jó lenne kiválni!

Komolyan? Komolyan nem gondolkozunk el a következményeken? Az EU egy gazdasági egység, ami könnyíti a kereskedelmet - ezzel kreálva egy erős pénzügyi központot a világban. Az országok egyenként nem lennének képesek ekkora erőt képviselni. Ezen kívül az emberi jogokat erősítik (ebbe bizony nem csak az immigránsokkal való emberi viselkedés tartozik, hanem a munkaórák számai, a saját érdekképviseletünk, stb. - a saját emberi jogaink!) és a szegényebb országokat támogatják (mint például Magyarországot - ne higgyétek hogy lenne itt bármiféle modern infrastruktóra ha nem lenne az EU-s pénz). Remélem azt mindenki tudja, hogy Magyarország többet kap az EU-tól mint amit abba belead.

Ez az egész EU-ból kiválósdi a rasszizmus eredménye. Az iróniája az egésznek, hogy Európa, és főként Nagy-Britannia mekkora nagy gyarmatosító volt, és mennyi ország gazdaságát sajátította ki. És most, hogy máshonnan próbálnak ide jönni háborúk és szegénység elől, mi becsukjuk a kapuinkat. Szép. Gratulálok mindenkinek.

És ha most ez valóban beindul, na akkor mi lesz? Ha egyszer mindenki kivált az EU-ból hogyan tovább? Lehúzzuk a gazdaságunkat és a jövőnket a wc-n? Magyarországból orosz gyarmat lesz? Nem lennék meglepve, Putin itt nagy puszipajtás ám.

Persze, megy itt a nagy magyar szövegelés, hogy üzenjünk Brüsszelnek!! Mégis mit üzenünk nekik? Hogy rasszista hülyék vagyunk akik inkább feladnák az EU összes gazdasági előnyét és a megélhetésünket minthogy néhány ezer menekültet befogadjunk? Gondolkozzatok már, emberek. És most finoman hozzátenném, hogy a dologban az irónia, hogy a fél ország nyugatra költözik hogy megélhetése legyen, szóval nem elég hogy ezeknek az embereknek a lehetőségeit eltöröljük... ott azért mi keletiek vagyunk ám. Ha ez a káosz eluralkodik, mi, mint keletiek, rendkívül beszopjuk. Mi is immigránsok vagyunk. Minket is támadnak majd. De nem baj, majd a jó kis oroszország megvéd. ;)

A lényege az egésznek, hogy mindenki nagyon gondolkodjon el, hogy mégis melyik oldalon áll. Mindenki rohadtul gondolja át, hogy mit képvisel. Ha az EU szétszakad, annak eszméletlenül nagy gazdasági és szociális következményei lesznek. Nem csak itt. A világban. És talán itt lenne az ideje hogy Európa abba hagyja a helyzetek elbaszását és a háborúk szítását. Az EU-ban most béke volt, de a mostani helyzet annyira felkavart mindent, hogy bizony rossz vége lehet. Nem páratlan eset a történelemben, de esetleg néha tanulhatnánk a hibákból.

Azt még hozzátenném, hogy ha megnézzük az eredményeket, a 18-24 éves korosztály az EU egységére szavazott. Ez a korosztrály jelenleg a társadalmunk legjobban oktatott rétege, akik a legfrissebb információkat tanulták, ráadásul ez a tudás mind viszonylag friss a fejükben. Jóval nagyobb mennyiséget is tanultak, mint az ezelőtti generációk. Talán itt az ideje figyelni arra, hogy mit mond a fiatalság - ők már a világot látják, mert vilégnyelvet tanulnak, és az internet tele van információval, amit pillanatokon belül megkapnak. Egy korosztály sem nőtt fel eddig ilyen gyorsan terjedő egész képekkel a világról. Itt az ideje hallgatni rájuk. Itt az ideje hallgatni ránk.

Gondold meg mit csinálsz.

Na, most hogy visszatértem, sikerült egy új, szebb és elviselhetőbb dizit gyártanom - hejj de régen csináltam már ilyet. A képeket a Hubble teleszkóp készítette, szóval thanks Nasa. Persze picit kipofozgattam hogy pont olyan legyen amilyet én akarok. Nagyon kis hipszter lett az oldal. Dehát ez van - én már azelőtt szerettem az univerzumot mielőtt menő lett (just kidding - de azért tényleg, már ovis korom óta érdekelt a csillagászat).

Kicsit a CSS kóddal is bütyköltem, aminek köszönheően remélhetőleg jobban olvasható a tartalom. Mindig baszta az agyamat mikor az emberek olyan diziket produkáltak amik kiégetik az ember szemét.

A fölösleges/nem kívánt tartalmakat is leszedtem. Ez alatt értem azokat aikbe beleolvasva felszisszentem és homlokráncolva megbántam milyen dolgokat mondtam néhány évvel ezelőtt.

A legtöbb cserét is leszedtem. A nem üzemelő oldalakat leszedegedtem. A barátokat többynire otthagytam még létező oldalak esetén.

Még lehet bütykölök picit, de a jelentős változásokat asszem elmondtam.

(fun fact: a fejlécen a nevem a Deadpool képregények betűtípusával van írva, mert én ilyen huge nerd vagyok)

Nos, hát igen. A gimnáziumi éveim alatt megritkultak, majd teljesen megszűntek a blogbejegyzéseim. Néhány hete a nagy érettségire készülődés közben, nagy stressz hatására elkezdtem takarítani - igen, ez egy tendenciám - és megtaláltam a nagyon régi blogbejegyzéseim kinyomtava. Mit ne mondjak, nosztalgikus érzés volt. Mondjuk arra is rájöttem, hogy 13-14 évesen egy valódi idióta voltam, dehát na - legalább volt honnan fejlődni!

A lényeg hogy eme nosztalgikus pillanatban rájöttem, hogy talán vissza kéne térni ide, ha más nem, beköszönni, mint az ősz, habár épp nyár eleje van - na, nem igazán, de nekem most lett vége az érettséginek, és egyelőre nyár=szabadság, és most szabadultam, tehát értitek. Már el is felejtettem milyen jó így lényegtelenül szövegelni a levegőbe!

Nade hogy ne pazaroljam mindenki idejét... első sorban az a blogbejegyzés célja, hogy közöljem, sok minden változott az elmúlt időszakban. Első sorban a szabad időm és annak használata: mennyisége lecsökkent, együtt az energiámmal, ezért elhanyagoltam néhány jó vagy elsőre jónak tűnő szokásomat, például az olvasást, a blogírást, az észosztást. De! Történtek jó dolgok is. Például megtanultam angolul. Visszaolvasva több éves blogbejegyzéseim rájöttem, hogy én bizony botrányos angoltudással rendelkezdtem, ellentétben a mostanival, aminek köszönhetően egy 7.5-ös osztályzatú IELTS nyelvvizsga áll a tulajdonomban (=C1 aka felsőfok, egy elég erős, international dolog). Miért nem szólt rám senki, hogy ne szövegeljek angolul, ha egy szót sem tudok?! Nem mintha hallgattam volna bárkire is. Makacs voltam, és még mindig az vagyok.

Ez a makacsság az egyik oka, hogy ma ott vagyok, ahol vagyok, és hogy szeptemberben ott leszek, ahol leszek - mert hogy nem Magyarországon. A helyzet az, hogy három emelt és három közép érettésit tudok magam mögött. A kémia emelt nem ment terv szerint - KÉT pont kellett volna az ötöshöz, no de mindegy. Két skóciai egyetem ajánlata van a kezemben, aaz egyik Edinburgh, ahonnan a kémia miatt valószínűleg kicsúsztam, és Glasgow, ahol simán bent vagyok még így is. Environmental Sciences illetve Glasgowban Stewardship, de azért nagyjából ugyanazt a kurzust fedi a két név. Az álomkurzusomat. Ami Magyarországon nincs is.

Most sok társadalmi dologra tudnék reflektálni, Magyarországot megemlítve. De nem fogok. Mert unom. Unom az itteni politikát, az itteni hozzáállást, az itteni nincs-lehetőség állapotát. Lekötözöttnek érzem itt magam, és örülök, hogy végre kiszabadulok. Akkor is, ha ez felháborodást kelt és hőbörgést és "honnan lesz nyugdíjat". Erre előbb kellett volna gondolni. Mielőtt a mai fiatalság számára minden el lett lehetetlenítve. Nade mindegy, mint mondtam, nem ezért vagyok most itt.

Inkább azért, hogy azt mondjam, elég sokat változtam, és lehet hogy most megint fogok ide írni, de ha valami múltbéli ismerős vagy, kérlek ne is számíts rá, hogy ugyanolyan dolgokat mondjak, mint eddig. Mert elég sok mindent megismertem az elmúlt évek során, ami formálta a véleményemet és a világképemet. Persze vannak régi darabkáim - például egy rendkívül kritikus, túl magas sztenderddel rendelkező tinédzser vagyok aki olykor papol azokról a rossz dolgokról amiket az emberek valamilyen okból kifolyólag nagy rendszerességgel csinálnak. Ez egy amolyan rossz szokás, gondolom. De végülis lehet jó is. Nézőpont kérdése. Én hiszem, hogy ahhoz, hogy fejlődés legyen, a hibákat észre kell venni, fel kell fedni, és ki kell javítani. Valamiért nagyon szeretem felfedni ezeket a hibákat és az emberek orra alá dörgölni.

Úgy hangzik, mintha egy nagyon savanyú ember lennék, és részben igaz is, de ígérem, hogy vannak vidám dolgaim, és nem vagyok egy komor öregedő néni. Bizonyítékként mutatnom a Pókemberes takaróm, amit valamiért csak kölyökméretben gyártanak, ezért csak összegömbölyödve férek be alá, mégis mindig ezt használom. Ez az infó szükséges volt, csak hogy mindenki elhiggye, hogy azért mégiscsak egy rendkívül ártatlan lélek vagyok.

És mostmár érettségis, yepp. Talán érett is. Előző állapotomhoz képest megvilágosodott, az biztos. Meglepő hogy mire képes plusz pár évnyi tapasztalat és társadalmi problémákról olvasgatás. A médiáról még mindig mocskos gondolataim vannak, de többnyire lecuppantam róla, mint témáról, és véltés történt egyebek fele - rasszizmus, LGBT+, ableism (amire tudtommal magyar szó nincs is, de sürgősen javítson ki valaki, ha van), minden típusú diszkrimináció, politikai gondok, oktatásügyi problémák, pénzügyi problémák/igazságtalanságok, és igen, még mindig egy stréber vagyok aki imádja a tudományt, sőt most már jobban, és rá vagyok szállva (még akkor is, ha a kémiához hirtelen az érettségi közepette semmi érzékem sincs, welp).

Szóval most úgy néz ki, hogy túléltem a gimnáziumot, és szeptembertől vár Skócia. Kemény lesz. Anyagi háttér a családban nem sok van - egyfajta "kezdőtőkét" sikerült összespórolni - szóval dolgozni kell majd, eltartani magam, és hirtelen felnőttnek lenni és ügyet intézni, ami őszintén elég ijesztő. Dehát mint már mondtam, rendkívül makacs vagyok, és majd valami úgyis lesz. Túl fogom élni azt is. És egy top100as egyetemre fogok járni álmaim kurzusára, aztán majd megmentem a világot és unikornisokat fogok betelepíteni a kihalt fajok helyére. Meg nyuszikat azon emberek helyére akiket leütök mert negatívak a társadalomra és csak tönkreteszik a szép dolgokat - ez nyilván teljesen fair és legális, mint a zene mappám a C:\ meghajtón.

Most, hogy mindezt megtárgyaltam talán nem is létező közönségemmel, azt hiszem alkotok valami elviselhetőbb dizit, meg kicsit megújítgatom itt a dolgokat. Jó pénteket, vagy valami hasonló.

Ez egy elég fura téma lesz talán, de... éretlenség.
Most nem kifejezetten gyerekességről beszélek, hanem egyes szituációk kezeléséről, most éppen egy adott helyzettel kapcsolatban.

Szóval, az egyik tapasztalatom a 15 éves öcsém. Oké, a kisöcsém, mit mondhatok? Nyilván életcélja, hogy halálra idegesítsen és még frusztráltabbá tegye mindennapi életem.
Nade az osztálytársam. Aki velem egy idős. Ahh. Feladom. Isten, segíts (mondja az ateista, well ok).
Na tehát, nem tudom ki mennyire van ott a művészet világában, de ha én most rajzolok egy meztelen férfit vagy nőt, akkor ha erre a válaszod "ááh nem kellett volna látnom", valószínűleg rosszul érint majd.
Esetünkben a nő csak félmeztelen volt, és rögtön "valami szado nő" címet kapott. Már bocs, de volt rajta egy térdzokni, szimpla bugyi meg melltartó...? Bele lehet kötni az anatómiába, meg hogy nem jól rajzolok, nade könyörgöm... eleve ne ruházzuk fel olyan szavakkal amiknek a jelentésében nem vagyunk tisztában. Másrészt pedig egyszerűen nem értem, hogy egy félmeztelen, rajzolt nő látványára miért az a reakció, hogy "nem kellett volna látnom", főleg ha hapsi vagy és hetero. Ha még két meleg ipsét rajzoltam volna le egymást falva, vagy egy izmos faszit álló farokkal, akkor azt mondom oké, ez nem esik bele az érdeklődési körödbe, esetleg egészen kényelmetlenül érint.
Nade ez csak egy normál emberke fehérneműben. Ennyire visszataszító lenne? Egyszerűen nem értem. Nem is volt benne semmi szexuális. Megsúgom, nagyon sok művész a világban nem azért rajzol félmeztelen vagy meztelen embereket, mert ez őket rendkívül beindítja, vagy mert azt akarja, hogy neked a véred eltűnjön az agyadból és egyenesen a lábad közé áramoljon. Hanem mert anatómia, hanem mert emberi test. Nyilván van pornográf része is a művészetnek, de az, ha valaki fennakad egy rajzon amin egy félmeztelen nő van, szerintem szimplán éretlenség.
Alapvetően nem értem, miért nem lehet az emberi test látványát elviselni. Oké, persze, van akit ez lehet hogy kellemetlen érzéssel tölt el - de a saját testünk abszolút természetes, és ideje lenne elfogadunk, azt is hogy van, meg azt is hogy milyen. Vannak vallási részei is a dolognak, ebbe most nem mennék bele, de egyszerűen nem értem, hogy miért okoz ekkora gátat az emberek számára egy nem tökéletesen eltakart test látványa. És itt most nem az öltözködési formákról beszélek, meg arról, hogy valaki rénk nyit. Hanem pusztán az, hogy látunk egy meztelen embert tegyük fel egy képen, és nem röhögünk fel mint egy hülye, vagy fordulunk el kellemetlenkedve.
Vagy ha neked ezzel problémáid vannak, mert mindenféle rossz emlékeid vannak, amit elfogadok, akkor ne állíts elém azzal hogy mennyire nem kellett volna látnod a deviantartomon, mert holmi félmeztelen nőcskék vannak ott. Fuck you. Bocs, de ez nekem felér maga a rajz fikázásával, és még csak nem is az én saját képességeimre vonatkozóan. Szerencsére a képek olyan dolgok, amiket a legtöbb esetben eldönthetsz, hogy akarod-e nézni. Ha meg nem tetszik a téma, mert oh, emberi testek vannak rajta, hát akkor fuck off.
Szerintem nem annyira nehéz megérteni ilyesmi dolgokat. És most lehet, hogy sokan nem fognak egyetérteni velem, de szerintem a testünkkel és a szexualitással kapcsolatban nyíltabbnak kéne lennünk. Nem azt értem ezalatt, hogy kiáltsuk a világba hogy tegnap dugtunk, egyszerűen csak... elfogadást. Nem lesz több vagy kevesebb attól valaki mert szexel. És igenis el kéne fogadnunk az emberi testet, a saját testünket beleértve. Benne lakunk, after all. És a legtöbbünk művel valamiféle dolgokat a hálószobában, akár egyedül vagy többet, és ezt nem kéne szégyellnünk, mert teljesen normális.
Mégis azt tanítják a kisgyereknek, hogy rejtse el magát, hogy ne beszéljen a saját testéről, majd azt tanítjuk a fiatalnak, hogy a szexuális élet titok, hogy a lánynak a szüzessége a legnagyobb értéke, hogy csak egy bizonyos kinézetet elérve fogadhatja el magét mert csak akkor fog jól kinézni.
Kedves társaim, ez elbaszott. A saját testünket nem kéne elutasítani. Egy meztelen testet nem kéne elutasítani, csak mert nem takarja el valami. A saját szexualitásunktól nem kéne undorodnunk.
Ha nem bírod megállni, hogy ne fikázz rajzokat csak mert félmeztelen vagy meztelen emberek vannak rajta, akkor még van hova fejlődnöd, haver. Be more open-minded.

Na, most jön az elrettentő rész, amikor majd mindenki elfordul és azt mondja: na nee. A feminizmusról fogok beszélni.

Mostanában sokat találkoztam a témával és őszintén, hihetetlen mennyiségű harag gyűlt fel bennem. Most biztos jön majd a duma, hogy "jaj, mi bajod, a nők már elnyerték az egyenlőséget, már szavazati joguk is van és dolgozhatnak is". Wow. Köszi. Jogilag már embernek számítok! Megtisztelő.
Valahogy arról megfeledkezni látszik a többség, hogy a szavazati jog nem a megfelelője az "egyenlőségnek". Dolgozhatok - azaz mehetek nyolc órát (vagy többet) gürizni, aztán jöhetek haza ÉS felnevelhetem a gyerekeket majd csinálhatom a házimunkát. Mert ugye "ez egy nő feladata".
És akkor mi egy férfi feladata? Kész már a kocsi? Olajcsere megvolt? A fagyálló megvan már? Remélem a téligumik is fent vannak. Ja, és mindemellett keress légyszíves annyit, hogy a családom kényelmesen megéljen, mert "ez egy férfi feladata".
De ez persze nem minden. Amellett, hogy "menjek vissza a konyhába", "nem lehetek igazi gamer mert lány vagyok", és "a nők nem értenek a matekhoz és semmi felmutatható eredményük nincs a történelemben", remélhetőleg jó testem is van, és nem vagyok egy hülye picsa aki azt hord amit akar, de azért mégis megfelelő a ruházatom ahhoz hogy a férfiak kedveljenek, mert különben nem lesz pasim (nem mintha ez akkora aggodalommal töltene el...).
A nőknek ezen kívül nehezebb munkát találni. Ha egy férfi és egy nő között kell választani, még mindig inkább a férfit választják. Még a végén a nő lepotyogtat egy gyereket (hiszen már a teste is a gyerekszülésre van kialakítva), amivel aztán foglalkoznia kell, és még a végén nem jön be dolgozni.
És micsoda szentségtörés, ha abortuszra vetemedem! Tiltsuk be! Persze kit érdekel, hogy ki, vagy hogy lesz-e egyáltalán apja a gyereknek és fel tudja-e nevelni az anyja. Állítsuk egy "zsűri" elé a nőt többször is, majd ők megmondják, hogy "jogos-e" az abortusz. Persze arról a csecsemőről is csak addig gondoskodnak ennyire, amíg meg nem születik.
A médiába pedig ne kerülj be kövéren. Szent ég, miféle képet adna a tinédzsereknek egy kövér nő! Teljesen jogos Lady Gagát fikázni amiért hízott, és Adele-ben nyilván a súlya a fontos. Persze Robin Thicke kiadhatja a csodálatos slágerét a még jobb klipjével amiben csupasz nők rohangálnak, akiket tárgyként kezel mind a dalszöveg, mind a klip.
A szex még mindig tabu a nők számára, isten ments, hogy pornót nézzenek és esetleg még maszturbáljanak is. Fuj! Micsoda gusztustalanság! De a férje számára mindig legyen kész, hogy megdughassa, és előtte legyen szexi!
És nyilván hallottátok már a kulcsos-lakatos hasonlatot: "a kulcs, ami minden zárat nyit jó, de a lakat amit minden kulcs nyit rossz". Ja, persze, istenítsük a hímnemiszervet, nade kérem, egy nő NEM fekhet le akárkivel! Az a férfiak kiváltsága, csak az ő körükben menő megdugni annyi csajt, amennyit lehet. Egy nő aki túl sok pasival lefekszik "ribanc".
A kedvencem pedig, mikor egy mérges nőtől megkérdezik, hogy megjött-e a havi baja. Hát persze, csakis akkor lehet valaki dühös.
Komolyan nem veszitek észre, hogy ugyanazok a tettek, viselkedési formák a nőknél ellentétes hatást keltenek? Hogy mindig csak meg kell felelni?
Ja, majd el is felejtettem. Ha egy nőt megerőszakolnak, az első kérdés muszáj, hogy a "milyen ruha volt rajta" legyen. Mert nyilván, egy "ribancos öltözet" feljogosít egy férfit arra, hogy önmegtartóztatását eldobva lefogjon egy nőt és megdugja. Jaj és ha még részeg is volt, na hát az aztán...! Ja, most a nőről beszélek-e a férfiről? Jogos. Ha a férfi részeg, az enyhíti a helyzetet, ha a nő, hát akkor "miért volt részeg, az ő hibája".
Az utolsó gyöngyszem amiről szeretnék beszélni az a leszbipornó. Teljesen elfogadott arra verni a farkukat a farokkal rendelkező egyedeknek - na de hogy a nők VALÓBAN leszbikusak legyenek? Micsoda disznók! Még el is utasítják a férfi párosodásra való felhívását? Erőszakoljuk meg, majd ez észhez téríti.
Az pedig már egyenesen gusztustalan, ha egy nő melegpornót néz, fuj, hogy képzelik. És a férfi melegek is pusztuljanak! A melegség csak a leszbipornóban oké! 

Ezek után ne mondja nekem senki, hogy ne nyavalyogjak, mert van már szavazati jogom, és dolgozni is mehetek, tehát egyenlő vagyok. Ami a médiában megy az valami gusztustalan, a társadalom hozzáállásáról pedig ne is beszéljünk.
De nyilván. Feminizmusra nincs szükség. Az egy negatív jelző, magányos idióta nőkre vonatkozik akik nem találják a helyüket az életben. Nekem nyilván nem lehetnek olyan nagyra ívelő terveim és csodás tulajdonságaim, mint egy férfinek, mert vaginával áldott meg az ég.
Bár áldott volna meg kisebb aggyal is és egy kis degradációval, hogy ne kelljen ezt az egészet látnom és értenem.