"The NOH8 Campaign is a charitable organization whose mission is to promote marriage, gender and human equality through education, advocacy, social media, and visual protest."
Oké, lássuk miről van szó. Aki tud angolul, az már a szöveg alapján érti is, de mivel nem mindenki tud angolul, megpróbálom összefoglalni :D A NOH8 egy jótékonysági szervezet, melynek első számú célja, hogy a támogassa a házasságot, nemi és emberi egyenlőséget. (A házasság támogatása itt arra vonatkozik, hogy egyneműek között.)
Mikor először hallottam róla (vagyis inkább olvastam, mivel egy fanfictionben találkoztam vele), még nem igazán értettem, hogy mi ez, csak annyit tudtam, amit ott rögtön az orrom alá dörgöltek - szóval, hogy melegházasság támogatása. Már akkor szimpatikus volt, aztán nem olyan rég megint összeakadtam vele, és jobban utánanéztem. Az egész lényege az egyenlőség. Mindegy, milyen színű a bőröd, fiú vagy-e, vagy lány, meleg vagy-e, vallásos... szereted-e a csokit, beszéled-e az angolt, allergiás vagy-e az édesbabszószra, milyen magas vagy, hány lábad van. Kit érdekel? Miért utálnánk emiatt? Mind emberek vagyunk. Össze kéne fognunk, vagy mi.
Ezért is nagyon szimpatikus nekem. Összefogás, meg csendes lázadás, és egyenlőség. Nincs ítélkezés a velünk született dolgok miatt, meg amibe bele születtünk (véleményem szerint a vallás ilyen, az esetek nagy részében neveltetéstől függ, saját döntésből csak a gyerekkor után alakul ki ilyesmi... a lényeg, hogy nincs emiatt ítélkezés). És én ezt szeretném a világban. De őszintén nem tudom, hogy lehetséges-e. Valószínűleg lehetetlen. Az emberek nem tudnak utálkozás nélkül élni. Mindig kellenek fekete bárányok. Mindig kell valaki, akit lehet hibáztatni, utálni. Mindig lesznek olyanok, akik nem lehetnek szabadok - a szabadság veszélyes. Az is veszélyes, ha túl sokat tudunk. De vajon nekünk, vagy azoknak, akik irányítanak bennünket?
Bármi is legyen, én az elveim mellett állok. Kitartok a gondolataim mellett, és amit én gondolok, az az egyenlőség - nem mi döntjük el, kinek születünk, nem mi döntjük el a vérvonalunk, nem mi döntjük el hova születtünk. Mi egyet dönthetünk el, mégpedig hogy kiállunk-e azért, akivé lettünk, vagy beolvadunk, beletörődünk és elfelejtjük önmagunk. Azok vagyunk, akik vagyunk, és én senkit nem akarok megváltoztatni, senkitől nem várom hogy a társadalom által "normálisnak" nevezett illető legyen. Legyen önmaga. Legyünk mind azok akiknek születtünk, és legyünk emberek. Szeressük egymást attól függetlenül, hogy ki mibe pottyant bele. Nem mondom, hogy emberség, mert ez a fogalom mára már eltorzult. De ne ítélkezzünk. Mi is lehetnénk kirekesztettek, és ki tudja, mikor válunk azzá.

"I've got nothing to hide. I am who I am." /Adam Lambert/

"You don't have to be gay to be a supporter, you just have to be human." /Daniel Radcliffe/

"I'm straight, but not narrow." /heythereclairebear/